Hogyan támogathatjuk a gyerekek lelkét már óvodás korban?

A gyerekek érzékeny, nyitott lélekkel érkeznek a világba. Már egészen kicsi korban figyelnek, észlelnek, következtetnek – nemcsak a környezetükre, hanem önmagukra is. Arra, hogy milyenek, mire képesek, és hogyan viszonyul hozzájuk a világ.

Éppen ezért nem mindegy, hogyan reagálunk a jelzéseikre, a gondolataikra, a viselkedésükre. És hogy milyen üzenetek veszik körül őket, az hosszú távra beépül a személyiségükbe.

„A játék a gyerekek elsődleges tevékenysége, amely során felfedezik a világot, feldolgozzák az őket ért ingereket, és kifejezik érzelmeiket. Amikor egy gyermek játszik, az nem csupán szórakozás, hanem olyan belső folyamatok zajlanak, amelyek segítenek a stressz kezelésében, az önismeret kialakításában és az érzelmi intelligencia fejlesztésében. Ez a fajta kreatív tevékenység alapvetően hozzájárul a lelki egészségükhöz.” /Dr. Bojti Andrea/

Az elfogadás és érzékenyítés nem „nagy témák”

Sokszor gondoljuk, hogy az elfogadás, az önazonosság vagy az érzékenyítés „későbbre való”, nehezebben elmagyarázható fogalmak. Pedig ezek az alapok már óvodás korban elkezdenek formálódni. Mi gyakran észre sem vesszük, hogy ők mennyi szóra figyelnek fel, és teszik magukévá már ilyen kis korban is.

A gyerekek ekkor tanulják meg:

• hogy rendben vannak-e úgy, ahogy vannak
• hogy lehetnek-e bátrak, érzékenyek, csendesek vagy épp dühösek
• hogy elfogadhatják-e a különbözőségeket – magukban és másokban is

Nem tanításként, hanem mindennapi élményeken keresztül. És rögzül tapasztalatként is. Ezért sem mindegy, hogy például az óvodában az iskolában vagy a különórákon büntetik vagy elfogadják, ha valaki beszédesebb/ halkabb/ mozgékonyabb/ vagy éppen másként gondolkozik, vagy más szokásokat hozott otthonról, mint a többiek. Címkézik vagy épp segítik ezeket a gyerekeket az önelfogadásban és a beilleszkedésben?

A szavak, amiket ma mondunk, holnap belső hanggá válnak

A gyerekek szó szerint veszik a világot.
A kimondott mondatok, címkék és visszajelzések lassan belső hanggá alakulnak, és sokszor egy egész életre velük maradnak. Felnőttként is sokan hordozzuk magunkban azokat a mondatokat, amelyeket gyerekként kaptunk – és ezek ma is hatással vannak arra, hogyan látjuk önmagunkat, mennyire tudjuk elfogadni.

A pszichológiai kutatások szerint a gyerekek önképe és önbizalma nagyrészt abból épül fel, ahogyan a környezetük visszajelzéseket ad róluk. A kimondott szavak, a címkék és a minősítések nem múlnak el nyomtalanul: beépülnek a gyerek önmagáról alkotott képébe, és hosszú távon hatással vannak érzelmi biztonságára és önértékelésére.

Sokan küzdenek azért, hogy megfeleljenek ezeknek a címkéknek, mások épp azért, hogy megszabaduljanak tőlük. Mindannyian fel tudunk idézni ilyen negatív mondatokat:
„A fiúk nem sírnak.”
„Jó kislány vagy, viselkedj szépen.”
„Fa hangod van, ne énekelj.”
„Mindig veled van a baj.”
„Úgyse tudod megcsinálni.”
„Dagi vagy.”
„Buta vagy.”

Ezek a mondatok nemcsak bántóak – de alakítják az önképet, korlátozzák az önbizalmat, és hosszú időre meghatározhatják, mit mer vagy nem mer megengedni magának a gyerek, vagy később már a felnőtt énje.

Ezért különösen fontos, hogy:

• milyen szavakat hallanak magukról
• milyen üzenetek ismétlődnek körülöttük
• mit látnak természetesnek

A pozitív, támogató mondatok nem „elkényeztetnek”, hanem biztonságot adnak. A kedves tettek ugyanígy. Gondoljunk vissza, hány olyan eset volt az életünkben, amikor egy-egy pozitív, bíztató mondat nagyon betalált, erőt adott egy nagy feladat vagy döntés előtt, esetleg megnyugtatott, önbizalommal töltött el?

FIÚK és LÁNYOK – túl a sztereotípiákon

A FIÚK és LÁNYOK posztert azért készítettem, mert fontosnak tartom, hogy ne ragaszkodjunk a berögzült nemi sztereotípiákhoz, aminek az alapja, hogy a lányok/nők passzívak, csendesek, befogadóak, a fiúk/férfiak pedig cselekvőek, hangosak és kemények. A gyerekek érzelmi biztonságának támogatása a fő cél.
Ezek a grafikák azt üzenik, hogy:

• minden gyerek nemtől függetlenül lehet érzékeny vagy visszahúzódó, hangos vagy vicces…
• a kíváncsiság, a kreativitás, egyes sportok űzése vagy az empátia nem nemhez kötött
• a sokféleség természetes

Ez a fajta vizuális üzenet csendben dolgozik – ott van a falon, és nap mint nap emlékeztet, biztonságot nyújt.

Szerezd be te is a CERUZAFARAGÓ posztereket, dekoráld a gyerekszobát, nyugtasd gyeremeked lelkét!
https://ceruzafarago.hu/termek/a-lanyok/
https://ceruzafarago.hu/termek/a-fiuk/

Pozitív üzenetek – belső erő építése játékosan

A POZITÍV ÜZENETEK kártyák szövegei is arra épülnek, hogy a gyerek:

• lássa magát értékesnek
• megengedje magának a próbálkozást vagy épp a segítségkérést
• elfogadja az érzéseit

Ezek egyszerű kapaszkodók a mindennapokban. És nem csak gyerekeknek okozhatunk vele jó pillanatokat, hiszen sok felnőttnek is jól esik a megerősítés, a pozitív visszajelzés.

Játék, beszélgetés, kapcsolódás

Az érzelmi támogatás nem külön foglalkozás. Megjelenhet egy közös játékban vagy egy beszélgetésindító mondatban.

A játékos formában megfogalmazott üzenetek sokkal könnyebben utat találnak a gyerekekhez, mint a „nevelés célzatú” címkézés. Szakértők is hangsúlyozzák, hogy a közös játék és az együttműködés nagyban fejleszti a gyerekek érzelmi és szociális készségeit. És ezt sosem késő elkezdeni!

Lássuk be, a mai világnak nagy szüksége van arra, hogy a következő generáció – akik már gyerekként megtanulhatták, hogy rendben vannak úgy, ahogy vannak – ebből a szeretetből építkezve elfogadó, stabil önértékeléssel rendelkező, önmagát és másokat is tisztelettel kezelő felnőttekké váljon.

További megerősítő és játékos tanulást segítő grafikák és játékok:
www.ceruzafarago.hu